10 év digitális marketing néhány sorban
Divatos és nosztalgikus egy korszak lezárásakor visszatekinteni annak eredményeire és a folyamatokra, amelyek meghatározták és formálták azt. Ne maradjunk ki tehát a jóból, lássuk, mik voltak a 2010-2019 közötti évtized leglényegesebb változásai a marketing területén.
A 2010-es évek elején még nem volt jellemző, hogy az átlag fogyasztó tíz-tizenöt weboldalon hasonlítsa össze a termék vagy szolgáltatás előnyeit, árát, az eladó megbízhatóságát és így tovább. A régi szép (?) napok, amikor első találatnak lenni a keresésben egyet jelentett a konverzióval, teljesen letűntek. Ehelyett manapság statisztikai átlag alapján 10 elérési ponttal építhetünk ki bizalmat (amely a legfontosabb kulcsszóvá nőtte ki magát mára) a fogyasztóban márkánk iránt, amely értelemszerűen az egyik meghatározó tényezője a költségek emelkedésének. A digitális marketing költsége tehát az egekbe repült az évtized alatt és lassan, de biztosan átvette az irányítást minden tradicionális marketing csatornától. A Google átlag CPC-je (Cost per click, a pontos összeg, amit egy kattintásért kiszámláz nekünk a platform) 2010-ben $1.02, míg a tavalyi évre két és félszeresére ugrik fel $2.69-re, mndannak ellenére, hogy egy Adobe által végzett reprezentatív kutatás szerint a cégek összesen 9%-a vallja, hogy a digitális marketingje eredményesnek mondható.
Többszörösére nőtt tehát arányaiban a befektetés mértéke, amit erre a területre kell fordítsanak a cégek, miközben 91%-uk nyíltan bevallja, hogy nem tudja olyan eredményesen működtetni a digitális marketingjét, amennyire szeretné. A konverziót szemlélve pedig a százalékos arány, amely természetesen magában foglal éppúgy hírlevél feliratkozást és app letöltést is, mint anyagi bevétellel járó konverziót 6.8%-ról zuhant le az évtized során 1.85%-ra (!), amely ijesztőnek tűnik, bár korántsem annyira sokkoló, mint ugyanez a folyamat számosítva: a konvertálás költsége egy átlag Google szöveges hirdetés esetében $13.14-ről száguldott fel $56.11-re. Átlagosan sokkal többet fizetünk ezek szerint, sokkal rosszabb konverziós arányért.
Értelemszerűen a fent említett körülmények magukkal hozták az alternatív stratégiák megjelenését, hiszen a cégek megpróbálták, amennyire csak lehet elkerülni, hogy a Google-re, vagy a Facebook-ra kelljen kizárólag hagyatkozniuk, ha elérést akarnak felmutatni. Az egyik legszembetűnőbb eredménye az alternatív marketing csatornák keresésének az évtized nyitó éveiben a referálási kampányok rendszerének elsöprő sikere, mint láthattuk az AirBnb, a Dropbox, vagy akár a HubSpot nemzetközi térhódítását. Az évtized közepétől pedig hasonló folyamatok figyelhetőek meg az influenszerek megjelenésével. Ennek jelenleg, hogy alsó hangon félmillió dollárunkba kerül egy márkánkat említő poszt Kendall Jenner, vagy Lionel Messi profiljáról és ezzel párhuzamosan tulajdonosok világszerte egyszerűen agresszíven lépnek fel hotelekben és éttermekben az ingyen szolgáltatást követelő mikro-influenszerekkel szemben, minden kétséget kizárólag a csúcspontját éljük.
Az évtized záró éveiben az Amazon által vezérelt korszak nyitást az Alexa terjesztése hozta meg, ami jelenleg a 940 milliárd dolláros vállalkozás fő profilja. Egyidőben az AI-vezérelt hangfelismerő vásárlási és szórakoztatási segéd piacra dobásával az Amazon belépett a reklámozás új világába, így amennyiben egy éven belül még mindig nem fog a nyugaton működő márkád Alexa-reklámra fizetni náluk, őszintén komoly bajban leszel. Nem mennénk bele messzemenő jóslatokba ezen a ponton, de azt minden kétséget kizáróan állíthatjuk, hogy az elkövetkező évtized a mesterséges intelligencia alapú marketing korszaka lesz, így a legjobb minél hamarabb megtenni a szükséges lépéseket.